Karácsonyi kedvencek… Fagyöngy

Romantikus filmeknek – ajtóban álló és felfelé csillogó szemekkel néző szerelmesek a fagyöngy alatt állva jelenetek – is köszönheti népszerűségét a Józsefvárosban is sok fán élő és látható, Fagyöngy. Azonban a figyelmes lakók sokszor láthatják, a száraz ágakkal együtt levágva, a fagyönggyel ékesített ágakat is. Vajon miért fontos a kerület fáinak megóvása szempontjából, a „gyöngyökkel díszített” örökzöldek eltávolítása is? 

Mielőtt Pólyán József a kerület „főkertésze” válaszol erre, néhány érdekesség az egyébként -az öröklét szimbólumának is tartott! – borostyánnal csokorban kapható, ajtó fölött lógó és szerelmet, boldogságot „hirdető” növényről.

A fehér fagyöngy Észak-Ázsiában, Észak-Afrikában és Európában, így hazánkban is honos, félparazita, örökzöld. A gyógynövényként is ismert növény nem tévesztendő össze a tölgyfán termő sárga fakínnal, ami lombhullató és sem mágikus ereje, sem gyógyhatása nincs!

A fehér fagyöngy hazánkban leginkább alma, körte, nyárfákon, fűzfákon „gyöngy” alakban függ, de galagonya bokron is találkozhatunk vele. Magassága elérheti az egy métert, átmérője akár háromméteres is lehet és akár 70 évig is él. Levele keskeny, ovális, sárgászöld színű. A levél tövében és az ágak végén márciustól, májusig nyílnak sárga színű virágai. 

Termése, a fehér, borsónyi nagyságú, ragadós bogyó november-december hónapban érik.

Az áttetsző színű gyöngyök nem fogyaszthatók, az emberre mérgezőek, de a kis cinke és az énekes rigó szívesen csemegézik belőle. A bogyó közepén található nagy mag sem vízben, sem földben nem csírázik, csakis a fák ágain kel életre. Ragadós tulajdonsága miatt régen madárlépet, ragasztót készítettek belőle. Gyógyászati célokra a növény leveleit és az ág végeit hasznosítják.

Örökzöld volta miatt számos kultúrában a tél szent növénye, a halhatatlanságot jelképezi. Több monda is erősíti egyébként „jóhírét”, a kelták pl. ritka előfordulása miatt igen nagyra értékelték, szent növényként tisztelték. Januárban az ágait aranyozott sarlóval vágták, hogy a rozsda ne vegyen el csodás hatásából.

Miért kell a gyakori gallyazás mellett „fagyöngyözni” is?

 Fontos tudni, hogy a fagyöngy, bármennyire is szépnek tűnik, egy élősködő növény. Egész évben terheli és károsítja, megtámadja a fákat! A fák koronájából nagy mennyiségű vizet és ásványi sót vesz ki, ami előbb-utóbb a koronarészek elszáradásához vezet. A gallyazás – évszaktól függetlenül! – ezért is olyan fontos, ezért kell figyelnünk a rendszerességre, mert a beteg ágak eltávolításával védekezhetünk a fagyöngyök szaporodása ellen. Ez persze nem egyszerű és nem könnyű – aranyozott sarlónk sincs! -, sőt olykor hangos munka, ezért külön köszönjük a lakosság megértését és türelmét!

Józsefvárosi Gazdálkodási Központ Zrt.

Városüzemeltetési Igazgatóság Kertészeti Iroda